Ma már semmi szükség sincsen se villanyórára, se gázórára! Miért? Mert ezek a mérőórák eredetileg azt a célt szolgálták, hogy a Fogyasztó és a Szolgáltató egymás közötti korrekten elszámoljon és a Fogyasztó annyi díjat fizessen, amennyi villanyt, vagy gázt a mérőóra szerint elhasznált. Ennek ma már semmi jelentősége nincsen, mert bármit mutat a mérőóra, a Szolgáltató olyan összegű számlát állít ki, amilyet akar. Miért? Mert nincsen ember, aki ellenőrizni tudná, hogy a számlán szereplő összeg megfelel-e a tényleges fogyasztásnak. Miért? Mert a számlán szereplő, fizetendő díj és a mérőóra által mutatott elhasznált mennyiség, és annak egy egységnyi díja köszönőviszonyban sincs egymással.
Egy normális országban, tisztességes államrendszerben, egyértelműen meg van határozva, hogy egy kilowatt áram, vagy egy m3 gáz mennyibe kerül, a mérőóra által mutatott mennyiséget be lehet szorozni ezzel az egységárral, és máris megvan az eredmény, hogy mennyit kell fizetni. Nálunk nem így van, mert ez nem normális ország, és nem működik egy tisztességes államrendszer.
Vegyünk akkor egy villanyszámlát. Nézzük meg miből áll össze a számla végösszegét jelentő, fizetendő 6758 Ft díj:24h áramdíj tömb I. 110 kWh 20,38 Ft/kWh 2 242 Ft 24h áramdíj tömb II. 45 kWh 21,68 Ft/kWh 976 Ft Összesen: 3 218 Ft. Idáig rendben is lennénk, hiszen a fentiek szerint a 40 napos időszakra 155 kWh fogyasztás után 20,38 és 21,68 Ft-os egységáron (az már rejtély, hogy miért a két különböző egységár, de még belefér) 3 218 Ft áramdíj fizetendő. De ezzel nincsen vége, mert a számla folytatódik, úgymint:Szénipari szerkezetátalakítási támogatás 31 Ft, Kedvezményes árú villamosenergiai támogatás 19 Ft Összesen: 50 Ft Átviteli-rendszer irányítási díj 89 Ft,Rendszerszintű szolgáltatás díj 66 Ft, Elosztói forgalmi díj 1 341 Ft Elosztói veszteség díj 648 Ft, Menetrend kiegyensúlyozási díj 78 Ft, Összesen: 2 222 Ft
Még nincs vége, de egy villanyszámlában ez a menetrend kiegyensúlyozási díj figyelemreméltó kreativitásra vall, ezért érdemes egy kicsit megpihenni. Továbbá: Elosztói alapdíj 150 Ft Összesen: 2 372 Ft Na már most, ha az áramdíjhoz (3.218 Ft) hozzáadjuk ezt a többit (2.372 Ft), akkor 5 590 Ft jön ki, amihez még a 20 % ÁFA jön hozzá + 50 Ft AHK (ez isrejtély, hogy micsoda) és máris megkapjuk a villanyszámla 6 758 Ft végösszegét.
Ha valaki meg tudja mondani, hogy az áramdíjon túl megjelölt őrületek, amik összesen 2 372 Ft-ot tesznek ki, miért kerülnek Lajos bácsi és Ilonka néni villanyszámlájába felszámításra, az akkor azt is mondja meg, hogy ezek az ilyen-olyan díjak miért éppen annyi összegűek, és miért nem alacsonyabbak, vagy magasabbak. Valamint mikor, ki állapította meg pl. a menetrend kiegyensúlyozási díj 0,5000 HUF/kWh egységárát, és ennek mi a fene köze van az én villanyszámlámhoz. Ha még egyszer megnézzük a számlát, akkor láthatjuk, hogy a tényleges áramfogyasztás után 3 218 Ft-ot kellene fizetni, de ezt feltornázták a TELJESEN ELLENŐRIZHETETLEN plusz költségekkel 6 758 Ft-ra.
A gázszámlával hasonló a helyzet, de ott az átejtés talán még bonyolultabb. Persze a számla itt sem az elfogyasztott gázmennyiség és az egységár szorzata, hanem korrekciós tényezőt, fűtőértéket (MJ/m3), elszámolt hőmennyiséget is számítanak és a számla összege az egységár és az elszámolt hőmennyiség szorzata, amiben a fűtőérték (MJ/m3) és az elszámolt hőmennyiség (MJ) adja a
két ismeretlenes egyenletet, és őrzi meg a számla összegének titkát.
Miért van ez így? Hol van ilyenkor a fogyasztóvédelem? Mikor lesz már ennek vége?
A villanyszámla analógiájára elképzeltem, hogyan is festene egy zsemle számlája az e.on büféjében:Péksütemény 1 db 8,50 Ft Búza vetési és aratási összetevő 2,32 Ft Búza érlelési nap-egyenérték 0,27 Ft Búza kelési bizonytalansági faktor 1,88 FtBúza feldolgozási (háztáji) veszteség 0,66 Ft Búza sikér-díj 1,30 Ft Kukorica bánatpénz 0,72 Ft Vízbázis fejlesztési hozzájárulás 0,20 FtPékség újrafestés, rovarirtás 0,52 Ft Gömbölyítési jutalék (művészeti felár) 0,78 Ft Szolárium (régebben színkezelési) pótdíj 1,70 Ft Sütőlapát korszerűsítési alap 0,88 Ft Azonosítás 0,34 Ft Kifli szolidaritási együttható 2,40 Ft PTU.KAH.ZZ 1,90 Ft Összesen: 27 Ft
Ezekhez a multikhoz egyre inkább igazodik és hasonul a víz és csatorna mű. Nem a számlájukkal a hozzáállásukkal. Bármilyen probléma vagy vita keletkezik a szolgáltató és közöttünk első és nyomatékos kijelentésük, (nem fizetsz kikapcsoljuk, vagy leszereljük a mérő órát). Tehát jogorvoslati lehetőségünk is csak a vitatott számlák kifizetése után lehetséges ha továbbra is szeretnénk villany mellett olvasni, gázzal főzni és vizet inni.
Jó lenne ténylegesen ha ezeknek a társaságoknak megpiszkálnák a működését és az egyedi szolgáltatók felé azt a fenyegetési lehetőséget, hogy vitatott helyzetekben Ha NEM FIZETSZ LESZERELJÜK a mérőórát. Nem azokról van szó akik nem fizetik a számlájukat, hanem arról az esetekről beszélünk amikor ezek a multi vagy hatalmi pozícióból szolgáltató cégek téves vagy rossz számlákat állítanak ki. Történjen ez az általa kezelt mérő hibájából vagy számlázási hibából. Ezekben az esetekben nagyon gyorsan kicserélik a mérőket és másfél, két hónap múlva mikor megjön a számla csak akkor fedezhető fel a túlszámlázás. Már nem tehetünk semmit mert a leszerelt mérőket ezek a szolgáltatók nagyon gyorsan szétszedik vagy átszerelik, így a fogyasztót meggátolják annak lehetőségétől, hogy bizonyítsa a mérő hibáját.
Elgondolkodtató: Mikor egy cégvezetés alap gondolata és mondata a következő: HA NEM FIZETSZ LESZERELJÜK, KIKAPCSOLJUK! Érdekes piaci megközelítés a XXI. században!
Köszönöm Norbinak a téma lehetőségét és az írás java részét…
Egy villanyszámláján felháborodott ismerősöm jóvoltából került az orrom elé nekem is ez a levél. Elolvasván biztosra vettem, hogy a lelkes körlevélküldözgetők már teleszórták vele az internetet, a világon segíteni akarók feltették blogjaikba, fórumaikra. Így válaszom el sem juthat mindenkihez, aki most abban a hitben él, hogy vele jogtalanul fizettetnek például az infrastruktúra használatáért, amikor a szolgáltató akár ajánlott levélpostai küldeményként is feladhatná a kedves fogyasztó havi áramszükségletét pufi borítékban. De térjünk vissza a villanyszámlához. Amikor elolvastam a kérdéses levelet és nem értettem, hogy a tollforgató mit nem ért, puszta kíváncsiságból beírtam a keresőbe, hogy „what contains the electricity bill”, s még igazából be sem fejeztem, de már felkínálta nekem a google, mint gyakran keresett szókapcsolatot. Ez arra utal, hogy külföldön is foglalkoztatja ugyanez a fogyasztókat, tehát a „normális” külföld megállapítás az elektromos áram terén kritikus. De nézzük meg, mit tartalmaz a villanyszámla ezen a normális külföldön: Kanada – Ontario „Az elektromos áram költsége csak egy összetevője a villanyszámlának.” – kezdődik az írás, amit a google kidobott a kérdésemre. „Vannak más költségek is számlájában, amikben megjelenik az áram szállítása, az állandóság/ megbízhatóság biztosítása, és az Ön fogyasztásának kezelése.” Ezután a kanadai számlaismertető elmondja, hogy a közelmúltban leegyszerűsítették a számlát, hogy az emészthetőbb legyen a fogyasztó számára. Most már csak (!) 4 fő összetevőt tartalmaz, melyek ezek:
1/ Elektromos áram: ez az, amit a fogyasztó elhasznál, s a helyi ellátónak kifizet.
2/ „Kézbesítés”: az áram szállításáért fizetendő díj, vagyis a magasfeszültség-továbbító rendszer és az elosztó rendszer működtetésének díja
3/ Szabályozás: 0,62 cent/kWh-ban megállapítva. Ez fedi a rendszer karbantartásának költségeit, meg még az alábbiakat:
+ fizikai korlátok és veszteség: az elektromos áram szállítása hatalmas veszteséggel jár, az elektromos áramot nem lehet tárolni, a díjak egy része ebből a sajátosságból adódik minden vidéken.
+ Megbízhatóság (úgy sejtem, hogy a magyar számlán szereplő „menetrend kiegyensúlyozási díj” ugyanezt fedi, s szükségessége egyébként könnyen belátható): Tehát az áram sajnos nem tárolható ilyen méretekben, plusz az éppen rá mutatkozó igény pontosan nem kiszámítható, még ha mutat is némi rendszert. Így az erőmű letermel x mennyiséget, de nem lehet tudni, hogy az sok lesz-e, vagy éppen kevés. Természetesen igyekeznek inkább többet termelni, nehogy véletlen leolvadjon a kedves állampolgár hűtője, mert a szomszéd bekapcsolta a száz éve nem használt hősugárzóját. Egy igen bonyolult rendszer segít úgy elosztani az áramot, hogy tényleg stabil legyen a szolgáltatás, s próbálják a lehető legkevesebb felesleggel megúszni a termelést. Közben legyen gondjuk a rendszertelenül termelő forrásokra is, pl. szél, vagy naperőművek (továbbra is Kanada). Az elektromos áram természetéből kiindulva tehát ez egy roppant kényes és komoly probléma, nem kétség, hogy figyelmet érdemel. Azt várná a kedves fogyasztó, hogy ne vele fizettessék meg az egyébként az ő kedvéért letermelt, csak feleslegesnek bizonyuló energiát, mert a kedves fogyasztó aznap nem nézte meg a kedvenc sorozatát a tévében?
+ IESO adminisztráció – itt a külföldiek azért fizetnek, mert az IESO méltóztatik kezelni a rendszert, illetve hogy működtessék az áram nagykereskedelmi piacát. Talán megnyugtatásul közlik, hogy ez a díj kevesebb kevesebb mint egytized cent/kWh.
A 4. összetevő egy Ontario Pénzügyi Minisztériuma által meghatározott összeg (0,7 cent/kWh), ami a korábbi Ontario Hydro adósságának törlesztésére (!) kell.
A kanadaiak is kalkulálhatnak, s megtudhatják milyen egyéb költségek társulnak fogyasztásukhoz: http://www.ontarioenergyboard.ca/OEB/Consumers/Electricity/Your+Electric…
Beírtam németül is a kérdést, s szép részletezését találtam egy német számlának, melyből kiderül, hogy odaát is többféle ára lehet az áramnak attól függően, hogy az év mely szakában használtuk, s itt is vannak ilyen részletek, hogy
+ Hálózathasználat
+ Mérőeszköz
+ Óraleolvasási-díj
+ Számlázás
+ Üzemeltetési járulék
+ A megújuló energia törvény értelmében szedett járulék
+ Egy másik kitudjamilyen törvény értelmében szedett járulék
+ Valami ökológiai adóreform költsége a kisebb fogyasztás ösztönzésére (vö. szerkezet-átalakítási támogatás)
A kérdéses levél írója által kifogásolt ÁHK, mivel a számlán az áfa oszlopában foglal helyet egy pénzügyi fogalom lehet, s valóban: az „áfa hatályán kívüli” rövidítése. Az alábbi leírásban azt is megnézhetjük, melyik összetevő mekkora költséget jelent nekünk: http://www.elmu.hu/esz-lak-dijtablazat, mert szabályozott. Kanadában ezek a plusz költségek a teljes számla 60%-át tették ki, Németországban is tetemes összeget.
A gázszámlához annyit fűznék hozzá, hogy bizony, a tüzelőanyagoknak van fűtőértékük, ami azt jelenti, hogy az egyikből ugyanakkora mennyiség elégetése több energiát termel, a másik kevesebbet. A földgáz sem mindig azonos minőségű, hol többet, hol kevesebbet kell elhasználni ahhoz, hogy a lakásunkat felfűtsük vele. Egy egyszerű példa alapján (a megadott adatok és „mértékegységek” csak a szemléltetést szolgálják!): – szeretnénk 30 fokra fűteni a krokodil terráriumát Vacak gáz: a terrárium felfűtéséhez 3 szakajtóra van szükség, fűtőértéke 2 MJ/szakajtó Jó gáz: a terrárium felfűtéséhez 1 szakajtó is elég, fűtőértéke 6 MJ/szakajtó Ha csak az elhasznált gáz térfogata után fizetnénk (legyen 1 szakajtó gáz ára 20 pengő), akkor a krokodil komfortérzetének biztosítására a vacak gáznál 3×20=60 pengőt költünk, a jó gáznál pedig 1×20=20 pengőt. Ha számításba vesszük a fűtőértéket is, akkor a fűtőérték és az elhasznált térfogat szorzataként megkapjuk a ténylegesen elhasznált hőmennyiséget, ami ugye mindkét esetben ugyanaz: 3 szakajtó vacak gáz hőmennyisége is 3×2=6 MJ, s a jó gázé is 1×6=6 MJ (MegaJoule, ejtsd: megadzsúl). Így igazságosabb, ha nem térfogatra adják meg az egységárat, hanem az elhasznált hőmennyiségre, s végső összegként e kettő szorzatát fizetjük. (Pl. legyen az egységár 4 pengő/MJ és így 3 szakajtó vacak gázért és 1 szakajtó jó gázért is 6×4=24 pengőt fizetünk.)
Hogy hol van a fogyasztóvédelem akkor, amikor a fogyasztó sérelmezi miért nem fizethet többet ugyanazért az eredményért, ha épp alacsony fűtőértékű gáz jön a vezetékből? Maradjon költői kérdés inkább.